aelurus
Latine +/-
Appellatio pronuntiatusque +/-
API: /ae̯ˈluːrus/ (classice) - Syllabificatio phonetica: al·lū·rus — morphologica: aelur-us
Notatio +/-
- Vox Graeca est: αἴλουρος (ailouros).[1]
Nomen substantivum +/-
aelūr|us, -ī masc.
Declinatio +/-
m. | sing. | plur. | |
---|---|---|---|
nom. | aelūrus | aelūrī | I |
gen. | aelūrī | aelūrōrum | II |
dat. | aelūrō | aelūrīs | III |
acc. | aelūrum | aelūrōs | IV |
abl. | aelūrō | aelūrīs | VI |
voc. | aelūre | aelūrī | V |
Dictiones collatae +/-
Synonyma
Dictiones derivatae +/-
Translationes +/-
Loci +/-
Palingenius 1500-1543 |
||||||||||||||||||||||
antiq. | class. | I | II | III | IV | V | VI | VII | VIII | IX | X | XI | XII | XIII | XIV | XV | XVI | XVII | XVIII | XIX | XX | XXI |